Várandósgondozás: kulcspozícióban a szülésznők és a védőnők

Egy miniszteri rendelet alapján július 1-től jelentősen megváltozott a hazai várandósgondozás. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy az alacsony kockázatú várandósokat szülésznő is gondozhatja. Azt, hogy ki számít alacsony vagy magas kockázatúnak, szakmai irányelvek alapján szülész-nőgyógyász szakorvos dönti el. Nő a védőnők és a háziorvosok szerepe is.

Fontos, hogy a várandósgondozás most is szakorvosi vizsgálattal kezdődik. A szülész – nőgyógyászok először is ultrahanggal megállapítják, hogy méhen belüli terhességről van –e szó, majd meghatározzák, hogy melyik rizikócsoportba tartozik a várandós nő. Magas a rizikófaktora a terhességnek akkor, ha pl. cukorbeteg a leendő anyuka, vese- vagy idegrendszeri betegsége van, 18 év alatti, 40 év feletti, krónikus beteg, magas a testtömeg indexe (BMI), ha ikreket vár, vagy a magzat farfekvésben helyezkedik el. Ha alacsony rizikójú a terhesség, akkor a kismama dönthet úgy, hogy szülészorvost vagy helyette a szülésznőt választja a gondozásra, a magas rizikójú várandósokat viszont továbbra is csak szakorvosok láthatják el.

A Soproni Gyógyközpontban dolgozó szülésznők nagy része rendelkezik olyan felsőfokú végzettséggel – például diplomás szülésznői, regisztrált szülésznői képesítés -, amellyel részt vállalhat a várandósgondozásban. Az új törvények szerint jelentősebb szerepet kapnak a háziorvosok és a védőnők is. A háziorvos például beutalja a szükséges vizsgálatokra, laborba a kismamákat, valamint a családi háttér ismeretében ő is elvégez egy rizikóvizsgálatot, ez alapján akár módosulhat is a korábbi rizikóbesorolás.

A védőnő végigköveti a várandósgondozás idején, hogy a kismama részt vesz –e a kötelező szűrővizsgálatokon, tájékoztatja a várandósság alatti egészséges életmód jelentőségéről, felkészíti a kisbaba érkezésére. A gyermek megszületését követően a védőnő adja ki az igazolást arról, hogy a kismama részt vett a várandósgondozásban, amely a szociális ellátás igénybevételéhez szükséges.

Változott a vizsgálatok egy része is: az AFP – szűrés például már nem kötelező. Ezt a vizsgálatot még a 70-es években vezették be a hazai terhesgondozásban. Az emelkedett érték elsősorban a nyitott gerinc és nyitott hasfal, koponyafejlődési rendellenességek kiszűrésére szolgált, amit ma az ultrahang – vizsgálatokkal tökéletesen lehet diagnosztizálni. Alacsony érték a magzati kromoszóma számbeli eltérésére utalt, a leggyakrabban előforduló Down-kór szűrésére szolgált. A tapasztalatok szerint azonban nem volt pontos, ezért került ki a kötelező vizsgálatok sorából.

A Down-kór és a magzati kromoszóma számbeli rendellenességének szűrésére többek között a kombinált teszt szolgál. A 8-10. hét között vérvétellel, a 12. hét körüli ultrahanggal és kockázatbecsléssel ugyanis már ki tudják szűrni az eltéréseket az orvosok. Lehetséges még az anyai vérből történő magzati DNS meghatározása is.

Újdonság még, hogy a genetikai tanácsadásra eddig 35 év felett kellett elmenni az anyukáknak, most ezt a 37. év felett javasolják.

Dr. Nagy Bálint osztályvezető főorvos, szülészet – nőgyógyászati osztály