A nőgyógyászati rákszűrésről
Általában a szűrővizsgálatokon azokat a vizsgálatokat értjük, amikor valakinek nincs panasza, de egy adott vizsgálatot mégis elvégzünk azért, hogy időben felismerve az esetleg kialakuló betegséget, azonnal beavatkozhassunk a gyógyulás érdekében. Nőgyógyászati vonalon ez jelenti a méhnyak, méhtest (méhnyálkahártya), petefészkek és szeméremtest vizsgálatát.
A méhnyak szöveteiből indul ki a rosszindulatú női nemi szervi daganatok 30%-a. Régebben a méhnyakrák volt a leggyakoribb női rosszindulatú nemi szervi daganat. A szűrővizsgálat bevezetésével ennek előfordulása csökkent, ill. a szűrővizsgálat kiterjesztésével ez tovább csökkenthető.
Kiemelve a méhnyakrák szűrést, az a méhnyak nyakcsatornából vett minta sejtjeinek értékelését jelenti. (Az elterjedt beosztás szerint: P1, P2 esetében rákszűrés tekintetében negatív, P3 esetében kifejezett gyulladásos jelek mellett szabálytalan sejtek, P4 esetében kifejezett elváltozás, rosszindulatúságra gyanús sejtek, P5 esetében biztosan daganatos sejtek). Azonban, ha már a „beteg” megjelent, elégtelen a vizsgálat, ha ezt nem követi a méhnyak nagyító rendszerrel történő megtekintése, a hüvelyi vizsgálat (a kismedence áttapintása), valamint hüvelyi ultrahang vizsgálat.
Nem szabad elfelejteni, hogy panaszmentesen kell valakinek szűrővizsgálatra jelentkezni, így nem is a méhnyakrák szűrése, hanem annak megelőző állapotának felderítése történik, hisz évek múlva ebből az elváltozásból, méhnyakrák fejlődik ki. Így a diagnosztizált méhnyak elváltozás csaknem 100 %-osan gyógyítható. Elváltozás esetén a méhnyakon sebészeti beavatkozást kell végezni, kúp alakú szövet kimetszésével, majd ennek szövettani feldolgozása történik. Ha a kimetszés az épben történik, és az elváltozás hámon belül zajlott, akkor az elváltozás eltávolításra került.
Ha a szűrővizsgálat nem rendszeres, több éven keresztül nem történik vizsgálat, akkor a méhnyakrák felismerése már egy előrehaladott állapotban történik. Ennek kezelése a stádium beosztástól függően műtét, kiterjesztett műtét, besugárzás, nagyon ritkán kemoterápia (melynek eredményessége méhnyakrák esetén csekély). A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálattal ezt az állapotot kell elkerülni, és a rák megelőző állapotokat kell kiszűrni.
Magyarországon napjainkban, évente, még mindig több száz előrehaladott eset kerül felismerésre. Azonban megfelelő egészségnevelési programmal a nők figyelmét fel kell hívni a rendszeres nőgyógyászati rákszűrés jelentőségére, amit évente el kell végeztetni. Ezt az egészségügyi kultúra részévé kell tenni.
Dr. Nagy Bálint, osztályvezető főorvos