Vegyünk egy jó nagy (tiszta) levegőt!

A légzőrendszerünk az egyik olyan szervrendszer, amely elsőként kerül kapcsolatba a külvilággal. Percenként 12–16 alkalommal lélegzünk, naponta körülbelül 16.000 liter levegőt keringetünk át. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a levegő minősége.

Az ipari légszennyezés általában idült hörghurutos problémákat, a gépkocsik kipufogógázai pedig asztmatikus panaszokat okoznak. A légszennyezés az iparosodással, a civilizációval párhuzamosan megjelenő ártalom. Eleinte a gyárak, erőművek feleltek a légszennyezésért, ezt ipari szennyezésnek vagy keleti szmognak is nevezzük. Általában késő ősztől kora tavaszik okoz idült hörghurutos problémákat az ilyen típusú szennyezés. Itt nagyobb szemcsék kerülnek a levegőbe, amelyek irritálják az orrnyálkahártyát, a torkot, garatot, a nagyobb légutakat, a szem kötőhártyáját. A dohányosok még nagyobb veszélyben vannak, mint az egészséges emberek!

Mivel a gyárak már a legtöbb helyen „kiköltöztek” a városok peremterületeire, már nem ez a fajta szennyezés okozza a legtöbb tünetet, hanem a gépkocsik által kibocsájtott káros anyag. Általában ezek asztmatikus panaszokat okoznak, ugyanis az egész légutat irritálják. A csecsemőktől az aggastyánokig mindenkit érint ez a probléma. Érdekesség, hogy a szennyezés hatására a levegőben szálló pollenek is „megvadulnak”, a gyulladt légutakra még nagyobb hatást gyakorolnak, így hevesebb allergiás reakciókat válthatnak ki.

Tipikus tünet az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, szemben kötőhártya gyulladás, köhécselés, köhögés, köpetürítés, de akár nehezebb légzés is a szennyező anyagok hatására. Ha valaki ilyen panaszokkal küzd, érdemes orvoshoz fordulnia.

Amikor köztudottan romlik a levegő minősége, ne vagy csak hajnalban, korán reggel szellőztessünk. Aki teheti, ilyenkor kerülje el a belváros környékét, a szabadtéri sportot is mellőzze! Ha lehetőségünk van rá, ne használjuk az autókat és a motorkerékpárokat!

Prof. Dr. Bártfai Zoltán osztályvezető főorvos – Tüdőgyógyászati Osztály