Miért fontos a cukorbetegek rendszeres lábszűrése?
November a diabétesz-tudatosság hónapja. Célja, hogy felhívja a figyelmet a cukorbetegség korai felismerésének jelentőségére, a szövődmények megelőzésére, valamint a gondozóhálózat szerepére a betegek életminőségének megőrzésében.
A diabétesz-tudatosság hónapja alkalmat teremt arra is, hogy figyelmeztessünk a cukorbetegség egyik leggyakoribb szövődményére, a diabéteszes neuropátiára. A tartósan magas vércukorszint károsítja a testet behálózó perifériás idegeket, illetve az idegrostokat ellátó ereket. Minél hosszabb ideje áll fenn a cukorbetegség, annál nagyobb a diabéteszes neuropátia kialakulásának kockázata.
Az idegi károsodás a test számos pontján okozhat panaszokat, amelyek leggyakrabban a végtagokon jelentkeznek. A tünetek közé tartozik a zsibbadás, bizsergés, hangyamászás-érzés, tűszúrás-érzés, illetve az érintett ideg mentén tapasztalható fájdalom.
A Soproni Gyógyközpont diabetológiai szakrendelésén a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak a cukorbeteg páciensek esetleges ideg- és érszövődményeinek korai felismerésére.
„A gondozásunk alatt álló cukorbetegek körében évente mintegy 200 lábszűrést végzünk. Gyakran kapunk jelzést a fekvőbeteg osztályok orvosaitól is, ha egy páciensnél felmerül a végtagi neuropátia vagy az érszűkület gyanúja. Emellett háziorvosok és a belgyógyászati szakrendelés szakorvosai is küldhetnek hozzánk betegeket diabéteszes lábszűrésre” – mondta el Deák Ágnes edukátor.
„Erre a szűrővizsgálatra azért van rendszeresen szükség, mert a cukorbetegség szövődményei sokáig tünetmentesek lehetnek. Amikor már panasz jelentkezik, általában igazolódik is valamilyen mértékű idegkárosodás. A szűrést el szoktuk végezni rögtön a cukorbetegség diagnosztizálását követően, hogy kizárjuk a végtagi neuropátiát vagy az érbetegséget. A diabétesz megjelenésétől számítva átlagosan 15 éven belül lehet számítani ezeknek a szövődményeknek a kialakulására, ezért fontos, hogy régóta fennálló cukorbetegség esetén is rendszeresen megjelenjenek a betegek lábszűrésen” – hívta fel a figyelmet a szakember.
A diabéteszes lábszűrés menetét ismertetve elmondta, hogy többféle diagnosztikai módszert alkalmaznak: a verőerek Doppler-vizsgálata és a négyvégtagi vérnyomásmérés mellett kalibrált hangvillával tesztelik a rezgések érzékelését. A Tip Therm vizsgálattal ellenőrzik a lábak hőérzékelését, a monofilament-teszttel pedig a talp hat idegi pontján vizsgálják a nyomásérzékelést.
Fontos hangsúlyozni, hogy a diabéteszes neuropátia kezelése mindig csapatmunkában történik, a diabetológusok, neurológusok, angiológusok, sebészek, ortopédusok, bőrgyógyászok és az edukátorok szoros együttműködésével.
A terápiás lehetőségeket ismertetve Deák Ágnes elmondta, hogy a betegség előrehaladottságától függően többféle kezelési mód is szóba jöhet:
• ha a normálérték alsó határát (6-os értéket) mérik a kalibrált hangvillával, és már jelen van valamelyest az érzéskiesés, Komplex B-vitamin készítmény szedése javasolt;
• ha a vizsgálat során érszűkület gyanúja merül fel, az angiológián alsó végtagi ultrahangvizsgálatot végeznek, és szükség esetén érsebészhez irányítják a pácienst;
• ha neuropátiát diagnosztizálnak, a diabetológiai vagy a neurológiai szakrendelésen szakorvosi kontroll mellett tioktánsavat tartalmazó kezelés indítható;
• fájdalmas neuropátia esetén szakorvosi javaslatra, folyamatos kontroll mellett együttes pregabalin és tioktánsavat tartalmazó kezelés kezdhető;
• kisebb sebek vagy körömgomba esetén bőrgyógyász bevonásával tervezik meg a terápiát;
• nagyobb kiterjedésű, nyílt sebek vagy fekélyek megjelenésekor sebészeti kezelés válik szükségessé;
• teljes érzéskiesés vagy kóros nyomáspontokon kialakult bőrkeményedés kialakulásakor ortopéd szakorvoshoz irányítják a betegeket, aki speciális gyógycipőt és talpbetétet írhat fel.
A gondozóhálózat feladata, hogy a diabéteszes neuropátiában érintett páciensek minél hamarabb és minél célirányosabban megkapják a szükséges kezeléseket – legyen szó gyógyszeres terápiáról, műtéti beavatkozásról vagy gyógyászati segédeszköz felírásáról.
