Visszérbetegség: több mint esztétikai probléma

Nehézláb-érzés, lábszárgörcs, kanyargó, kidudorodó erek a bőr alatt – ezek a tünetek sokak számára ismerősek. Mégis kevesen vannak tisztában vele, hogy ezek egy komolyabb kórkép, a visszérbetegség első jelei lehetnek.

A napokban zajló, országos „Vénák Hete” figyelemfelhívó kampány célja, hogy tudatosítsa: korai felismeréssel a visszérbetegség jól kezelhető és kellő odafigyeléssel elkerülhetjük a súlyosabb szövődményeket.

A vénák − vagy más néven visszerek – kulcsfontosságú szerepet játszanak a vérkeringésben. Ezek az erek szállítják vissza az elhasználódott, oxigénszegény vért a szív és a tüdő felé. A vénás betegségek akkor alakulnak ki, ha a vénákban a vér áramlása akadályozott, vagy a vénabillentyűk nem működnek megfelelően. Ez pangáshoz, tágulatokhoz és gyulladásos folyamatokhoz vezethet.

„A vénás betegségek a lakosság jelentős részét, a felnőtt populáció közel felét érintik. Kiemelten fontos a visszérbetegség korai jeleinek ismerete és az időben megkezdett szakorvosi kezelés, mivel így elkerülhetőek a későbbi szövődmények és társbetegségek.” – hangsúlyozta Dr. Kovács Sándor, a Soproni Gyógyközpont érsebész főorvosa.

A tünetekre kitérve elmondta: leggyakrabban a nehézláb-érzés, az éjszakai fájdalom és a lábszárgörcsök vezetik orvoshoz a beteget.

„A visszérbetegség diagnózisának felállítása szakorvos feladata. Fizikális vizsgálattal és ultrahanggal történik a betegség stádiumának meghatározása, majd az ennek megfelelő ellátási forma kiválasztása. Kezdeti szakaszban konzervatív kezelési módokat alkalmazunk: kompressziós harisnyát, rugalmas pólyát írunk fel a betegeknek, illetve gyógyszeres kezeléssel segítjük a vénás áramlást. A betegség előrehaladottabb stádiumában már a műtéti beavatkozás is szóba jöhet.” – részletezte a kezelési módokat Dr. Kovács Sándor.

A kiváltó okaira kitérve a szakember elmondta: a visszérbetegség hátterében állhat genetikai eredetű kötőszöveti gyengeség vagy billentyűhiba is, ami megakadályozza a megfelelő vénás áramlást. Ugyancsak a rizikófaktorok közé tartoznak a mozgásszegény életvitel, a tartós állóhelyzettel járó foglalkozások, a terhesség és egyéb társbetegségek is.

A visszérbetegség megelőzésének legjobb módja az egészséges életmód fenntartása, beleértve az ideális testsúly megőrzését és a rendszeres testmozgást. A mozgásformák közül jótékony hatású az úszás, a séta és a kerékpározás is.

Ha pedig az ismertetett panaszokat észleljük, keressünk fel érsebész szakorvost. Így elkerülhetjük az olyan súlyos szövődményeket, mint a trombózis (vérrög kialakulása a vénákban), az érelzáródás vagy a kínzó tünetekkel, hosszadalmas kezelésekkel járó lábszerfekély. – összegezte a szakember.