Kitüntetések az orvosi hivatás ünnepén

A Semmelweis Nap a magyar egészségügy napja és egyben legnagyobb ünnepe. 2019. július 2-án a Liszt Ferenc Kulturális és Konferencia Központban tartotta Semmelweis–napi ünnepségét a Soproni Gyógyközpont. Az intézmény több mint 50 munkatársa és két osztály kollektívája részesült elismerésben.

 

A Soproni Gyógyközpont Semmelweis napi ünnepségén jelen volt Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város Polgármestere, Dr. Farkas Ciprián városi tanácsnok, Prof. dr. Náhlik András a Soproni Egyetem rektora, Dr. Berkesné Dr. Ács Gabriella járási tisztifőorvos, valamint társintézmények vezetői is.

 

Az ünnepség kezdetén dr. Bodnár Judit kórházhigiénés főorvos, infektológus ünnepi beszéde hangzott el, melyben Semmelweis Ignác munkásságának fontosságát méltatta. (Dr. Bodnár Judit beszéde a cikk végén olvasható.)

 

A rendezvényen az önkormányzat nevében Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város Polgármestere köszöntötte a megjelenteket.

 

Az ünnepi gondolatokat követően dr. Fodor Tamás polgármester, dr. Farkas Ciprián városi tanácsnok és dr. Kulcsár Dániel főigazgató társaságában az elismerések átadására került sor.

 

 

Főorvosi kinevezésben részesült:

 

Címzetes főorvosi kinevezésben részesült:

 

Adjunktusi kinevezésben részesült:

 

Tanácsosi címben részesült:

 

 

Semmelweis Napi kitüntetésben részesültek:

 

 

A Semmelweis napi kitüntetések rendjében az idei évtől – újszerűen - a rezidensek illetve ifjú szakorvosok elismerését is lehetővé tette az intézmény menedzsmentje. Olyan fiatal munkatársak részesültek ebben, akik kimagasló szakmai munkájukkal, saját osztályukon túlmenően az intézmény felé tanúsított lojalitásukkal érdemelték ki a kitüntetést.

2019. évben a kategóriában három munkatárs kapott kitüntetést:

 

 

A Neurológia-Stroke Osztály Ápolói Kollektíváját, és a Pszichiátriai Akut és Rehabilitációs Osztály kollektíváját Semmelweis-napi kitüntetés emléklapjával ismerték el.

 

Árki Jenőné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezetének Sopron Helyi elnöke a MESZK elismerő oklevelét adta át Kalmárné Köő Júlianna részére a Szakdolgozói Kamara munkájában tanúsított kiemelkedő tevékenységéért.

 

Az ünnepi rendezvényen - több éves hagyományt követve - a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar Kamaraegyüttese közreműködött, Kóczán Péter vezetésével.

 

 

Dr. Bodnár Judit ünnepi beszéde:

 

„Tisztelt Megjelent Ünneplő Közönség!

Kórházunk alapításának 100. évében a legnagyobb öröm és jutalom számomra, hogy Semmelweis Ignácra emlékezve köszöntőt mondhatok Önöknek/Nektek az Egészségügyi Dolgozók ünnepe alkalmából.

Számos, Sopronban szervezett konferencia alkalmával csodálója voltam a korábbi Erzsébet Kórház lélekgyógyító adottságainak és Ny-európai infrastrukturális fejlesztéseinek. Immár belülről tapasztalom, itt dolgozóként, azt a sokféle lehetőséget, melyet a Soproni Gyógyközpont és Rehabilitációs Intézet nyújt.

Most, Semmelweis Ignác Fülöp spirituális örököseként, három idézettel jelenítem meg Őt és a semmelweisi felfedezés mai kontextusait. Az idézetek Thierry Crouzet: A tiszta kéz életet ment című könyvéből valók, az évszámoknak jelentősége van.

1.      idézet - Bécsben, 1847-ben járunk:

„A lány csak egyre kiabál: hagyják szülni itt, az utcán, a nedves földön!

Később a kórházban félelemmel telve tekint körbe, tíz másik nő van a kórteremben. Ugyanúgy félnek, mint ő. Hozzák a következőt, de a tizenkettedikre fejcsóválva tekint az orvos. Megfertőződött…- suttogják, elkülönítik.

Az orvos megvizsgálja egyiket a másik után, a következő pár napon belül 12-ből 11 halott.”

Egy éve volt a magyarországi ősbemutatója két amerikai szerző „Semmelweis” című operájának, mely egy oratórikus kórkép az ambiciózus tudósról és az őt kísértő áldozatokról, a gyermekágyi lázban elhunyt nőkről, akik szívszorító kórusban hallatták elhaló hangjukat.

Haláluk klórmeszes kézmosással megelőzhető! - ezt bizonyította Semmelweis, miután rájött, hogy a fertőzések forrása a bomló hullarész, melyet az orvosok a boncteremből szennyezett kezükkel terjesztettek, vagy vitték át a halálos kórt egyik betegről a másikra. Mindezt mikrobiológiai alapismeretek nélkül fedezte fel!

Meghatározta a fertőzés átviteli módját is, és tudta, hogy a szülő nők szervezete fogékony rá. Ezt később – a fertőzés forrását, az átvitel módját és a fogékony szervezetet - epidemiológiai triászként fogalmazták meg, melyek nélkül nem jöhet létre fertőzés.

Semmelweis jellemzően közegészségügyi szempontból, epidemiológiai módszerrel, elsőként orvosi statisztikával közelített a gyermekágyi lázhoz. Az orvosi tudományok többsége az egyénnel foglalkozik. A közegészségtannak, melyet manapság megelőző orvostannak hívunk, a csoport, a népesség a tárgya.

Zárójelben említem meg, hogy a tulajdonképpeni járványtan történetét Dr. John Snow kutatásaival szokás kezdeni, aki az 1854-es kolerát tanulmányozta London Soho kerületében. Az esetek feltérképezése alapján arra jutott, hogy a fertőzés forrása egy nyilvános vízhálózat volt. A fertőzött kutakat rendőri erőkkel lezáratta, és a kolera terjedése megállt.

 

 Semmelweis felismeréseit, eredményeit 450 oldalas könyvben tette közzé 1860-ban (1861-es évszámmal). Antiszeptikus eljárását figyelmen kívül hagyta a magyar és az osztrák orvosi közvélemény. Kortársai kinevették, bolondnak tartották, és intézkedéseit nem vették komolyan. Nem hitték el neki, hogy láthatatlan kórokozókat, baktériumokat visznek át. Halála után eljárása egy időre feledésbe merült.

Éppen Semmelweis halála évében, 1865-ben Joseph Lister angol sebész Louis Pasteur egyik művéből megismerte a kórokozó baktériumok elméletét, s felfedezte, hogy a baktériumokat el kell pusztítani, mielőtt azok a nyílt sebbe bejutnának. Ehhez bevezetett egy sor antibakteriális eljárást. Lister első tanulmányát az antiszeptikus sebészetről 1867-ben jelentette meg, de még neki is több mint egy évtizedes küzdelmet kellett folytatnia, hogy az orvosi gyakorlatban meghonosodjon a felfedezés.

2.      Idézet: A géniuszról és a közegről szól, amelyben élt. Aki legyőzte a kórt, de nem győzte meg a kort.

Semmelweis egy levelében ezt írta: „A sors engem választott ki, hogy az igazság szószólója legyek, és hirdessem, milyen intézkedéseket kell hozni a gyermekágyi láz elkerülésére és leküzdésére…A dolgok rendje bebizonyítja majd, hogy mindenben igazam volt. Immár semmi szükség rá, hogy az igazság kibontakozása szempontjából hiábavaló vitákba bocsátkozzam.”

Semmelweist lesújtotta a magas anyai halálozás, és mardosta a bűntudat. A benne rejlő zseni rájött a megoldásra, de már nem tudta jól kommunikálni azt.

Gondoljunk bele, ma is a legtöbb félreértés, probléma a nem megfelelő kommunikációból adódik. Az a jó kommunikáció, amely következtében valóban megtörténik az, amiről beszélünk.

A változást, amit elrendelt, hogy a személyzet a boncterem elhagyásakor és minden beteg vizsgálata előtt 15 percig mossa kezeit klóros oldatban, iszonyú tortúraként élték meg.

Az eredmény azonban szemmel látható volt, a halálozási arány drámaian lecsökkent.

Ez egy előremutató hatalmas siker volt, minden idők egyik legnagyobb orvosi felfedezése.

Napjainkban, ha lehet, még aktuálisabb Semmelweis tanítása. Már nemcsak egy, de ezerféle kórházi multirezisztens fertőzéssel kell megküzdenünk és a megelőzés egyik legfontosabb eszköze ma is a kézfertőtlenítés.

Mennyivel szerencsésebb helyzetben vagyunk, mivel a korszerű, alkohol tartalmú szerekkel már fél perc alatt kezet fertőtleníthetünk. Ennek hirdetője Didiert Pittet professzor, aki Semmelweis hagyatékát világszerte népszerűsíti, de a fertőtlenítő szappanos kézmosás is másfél percre rövidült.

Manapság már nemcsak a beteg ember lehet a fertőzés forrása, mi magunk is azzá válhatunk, mikor az egészségügyi intézménybe kerülve megváltozik a normál flóránk, kolonizálódunk multirezisztens törzsekkel.

És még egy következtetés: az innováció elfogadása egykor sem volt, és most sem egyszerű!

3.      idézet: Hogyan látná Semmelweis napjaink egészségügyét?

Luis Fernand Céline francia, álnéven író orvosdoktor az 1900-as évekből Semmelweisről készített diploma munkájában így fogalmazott:

Semmelweis „Bebizonyítja, hogy milyen veszélyes túlságosan jót akarni az embereknek. Régi, de mindig aktuális lecke ez.”

A mai multirezisztens patogének sokkal veszélyesebbek, mint a Semmelweis korabeli gyermekágyi láz kórokozója és az utazásokkal órák alatt eljutnak a világ bármely pontjára.

2018 novemberében az Európai Betegségmegelőző Központnak 33 ezer olyan halálesetet jelentettek, melyek a kórházi multirezisztens kórokozók által okozott direkt fertőzéseknek tulajdoníthatók. 2050-re úgy számítják, hogy több áldozata lehet ezek következtében, mint a rák és balesetek miatt összesen.

A 2012-ben - osztrák-magyar kezdeményezésre megalakult - Semmelweis Foundation/Alapítvány kétévente, felváltva Bécsben és Budapesten tartja konferenciáit a kórházhigiénéről, infekciókontrollról, olyan felvetésekkel, hogy:

  Mi lenne, ha tanulnánk a leckéből és összefognánk, vitába bocsátkoznánk, türelmesen meghallgatva egymást, megoldást keresve a jelen kihívásaira?

 

- Gyógyítsunk, ápoljunk biztonságos környezetben!
- A fertőzések felismerését gyors diagnosztika segítse!
- Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulását, terjedését magas szakmai színvonalú oktatással, jól képzett, infekciókontroll iránt elkötelezett szakemberekkel, vezetőkkel biztosítsuk!
- Tegyünk meg mindent a kockázatok felismerése, prevenciója érdekében!
- Őrizzük meg az antibiotikumok hatékonyságát!

 

  Ehhez kívánok – főként nekünk, az egészségügyben dolgozóknak -, de a betegeknek, látogatóknak, Sopron, Magyarország és a Föld lakóinak jó egészséget, kitartást, sok sikert és „Jó szerencsét” az ünnep alkalmából!”