Tények a vízipipáról

A vízipipa egyre népszerűbb a fiatalok körében. Használatát biztonságosabbnak tartják, mint a cigarettázást. Valójában azonban a dohányzás e formája ugyanolyan veszélyes, hiszen a vízipipadohány szívásával is nikotin és szén-monoxid jut a szervezetbe.

A vízipipázás kezdetben az arab országokban volt népszerű, használata azonban a XXI. századra egyre jobban elterjedt az Egyesült Államokban és Európában is.

Bár a vízipipák kultúrától, időszaktól függően különbözőek lehetnek, szerkezetük és működési elvük ugyanaz. Főbb részei: az úgynevezett edény, melyben folyadék (víz) van, továbbá ebbe nyúlik bele a test, ami voltaképpen egy merev cső. A test tetején a fejrésznél helyezik el a szenet, és attól szűrővel elválasztva a speciális vízipipa dohányt, melyet gyakran kevernek ízesítő anyagokkal (csokidarabkákkal, szárított gyümölcsökkel).

Az edényből egy hajlékony cső is indul, mely a szájrészben végződik. Ezen keresztül szívja meg a vízipipát a vízipipázó. A szívóhatással keletkező nyomáscsökkenés eredményeképpen kerül füst a folyadékon keresztül az edénybe, majd onnan a légutakba.

Általános tévhit, hogy a vízipipázás ártalmatlan, de legalábbis kevésbé veszélyes tevékenység, mint a dohányzás. Ezt a nézetet azzal szokták indokolni, hogy a folyadék kiszűri a káros anyagokat és lehűti a füstöt, így az veszélytelen.

Ezzel szemben az igazság az, hogy egyetlen, 20-80 percig tartó vízipipázás során annyi füst kerülhet a szervezetbe, amennyit egy dohányzó 100, vagy ennél is több cigaretta elszívása során lélegez be. Egy 45 perces vízipipázás után a vér nikotin és kotinin (ami a nikotin bomlásterméke) tartalma akár a 60-szorosára is nőhet, a nyálban a nikotin értéke 600-szorosára, a kotininé pedig 300-szorosára emelkedhet.

Általánosságban elmondható, hogy a naponta vízipipázók, akik 1-10-szer töltik a vízipipát, 10 cigaretta elszívásával megegyező nikotin mennyiséggel, míg az alkalmi vízipipázók átlagosan 2 cigarettának megfelelő nikotin mennyiséggel mérgezik a szervezetüket.

A vízipipa füstjének szén-monoxid tartalma akár többszöröse is lehet a cigarettáénak, és a vér szénmonoxid szintje is jelentősen magasabbra, akár háromszorosára is emelkedhet egy 45 perces vízipipázás után. A dohányfüst anyagai az erekbe eljutva roncsolhatják az erek falát. A nikotin érszűkítő hatása miatt csökken a vért továbbító erek átmérője. A vérerek szűkössége miatt megnő a vérnyomás és a pulzusszám is.

A vízipipafüst a fentieken kívül számos egyéb mérgező összetevőt tartalmaz. Ilyenek a poliaromás szénhidrogének (PAH), az aldehidek (pl. formaldehid, amit többek között sejtek és szövetek tartósítására használnak), a nitrogén-monoxid, az arzén és króm tartalmú nehézfémek és más, rákkeltő anyagok. Összességében a vízipipadohány több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a cigarettadohány.

Tehát a vízipipa legalább olyannyira egészségkárosító, mint a dohányzás! Ugyanúgy okozhat rákot, szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi megbetegedéseket, mint a cigaretta. Ezen kívül nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a vízipipázás a használatából adódó egyedi jellegzetességei révén egyéb veszélyforrásokat is rejt magában: a közös használat és a nem megfelelő higiéniai feltételek különböző fertőző betegségek terjedését is elősegíthetik.

Források:
Országos Korányi Pulmonológiai Intézet
https://www.cikiacigi.hu/nagyok/vizipipa.html