A testmozgás hatása a bélflórára

Kutatások szerint a testmozgás jelentős hatással van a bélflóra állapotára. A sportolás bizonyítottan növeli a rövid szénláncú zsírsavakat termelő baktériumközösségeket, melyek kedvezően befolyásolják az anyagcserét, az immunrendszer működését és más biológiai folyamatokat.

Az egészség megőrzésében és a szervezet egyensúlyának fenntartásában fontos szerepe van a bélflórának. Az emésztőtraktus falában szinte a legkomolyabb védekezőrendszerünket találjuk. Feladata a testidegen, veszélyes anyagok, mikroorganizmusok távoltartása úgy, hogy a tápanyagok megfelelő felszívódása ne szenvedjen zavart.

A gyomor-béltraktus és a bélflóra egészségének megőrzése érdekében javasolt a gyakori, rendszeres nyugodt étkezés, a megfelelő energiabevitel, a finomított szénhidrátok, vörös húsok és zsírok kerülése, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás fokozása, illetve a kellő mennyiségű rost- és folyadékbevitel.

Fontos tényező a bélmozgásokat serkentő testmozgás is, melynek a stresszfeldolgozásban is jelentős szerepe van. A mérsékelt vagy erőteljes edzés (pl. futás, kerékpározás, súlyzós edzés) a vizsgálatok szerint növeli a bélflóra baktériumainak változatosságát, ezáltan a szervezet ellenállóképességét.

Kutatások kimutatták, hogy a sportolók mikrobiomjának összetétele jóval gazdagabb, mint a passzív, mozgásszegény életmódot folytatóké. Ez feltehetően nemcsak a sportnak, hanem az egészséges étrendnek is köszönhető. A diéta és a sport kombinációja jelentősen megnöveli a Faecalibacterium prausnitzii nevű baktérium jelenlétét, melyet összefüggésbe hoztak különböző gyulladásos bélbetegségek tüneteinek súlyosságával. A krónikus bélgyulladással járó kórképekben (pl. Crohn-betegség) szenvedők emésztőrendszerében a baktérium mennyisége alacsonyabb volt és gyakrabban újult ki a gyulladásos állapot. A változatosabb bélflóra tehát védőfaktor lehet a különböző gyulladáscsökkentő anyagok kiválasztása miatt.

A Faecalibacteria prausnitzii baktériumok termelik a butirát nevű, rövid szénláncú zsírsavat, mely segíti a bélben lévő étkezési rostok emésztését. A butirát jótékony hatásai közé tartozik, hogy fenntartja a normál sejtműködést, csökkenti a bél pH-értékét, vagyis sav-bázis-egyensúlyát. A savasabb környezet korlátozza a potenciálisan kórokozó baktériumok szaporodását és csökkenti a fertőzés kialakulásának kockázatát, emellett csökkenti bizonyos káros anyagok felszívódását is, stimulálja a normál sejtek növekedését és a DNS-hibák javítását.

A testünkben elő mikrobák közösségének ápolása tehát mindenképp fontos az egészségünk megőrzése szempontjából, amelyhez az mozgás is jelentősen hozzájárulhat.

Forrás:
Nemzeti Népegészségügyi Központ – Egészségvonal:
https://egeszsegvonal.gov.hu/maradj-egeszseges-cikkek/134-egeszsegvedelem/2127-a-mozgas-hatasa-a-belflorara-es-az-egeszsegre.html