A passzív dohányzás hatásai
A nikotintermékek égéséből származó minden füst az egészségre káros vegyi anyagokat tartalmaz. A dohányzók mellett veszélyeztetettek a cigarettafüstöt önkéntelenül belélegzők is.
A nemdohányzó személyek dohányfüstnek, illetve a dohányzás égéstermékeinek való kitettségét passzív dohányzásnak nevezzük. A dohányfüst egyrészt a dohánytermékből közvetlenül a környezetbe kerülő füstből, másrészt a dohányos által beszívott, majd kilélegzett füstáramból kerül a levegőbe.
A másodlagos dohányfüstnek kitett nemdohányzók hasonló vegyi és rákkeltő anyagokat lélegeznek be, mint az aktív dohányosok. A napi egy doboz cigarettát elszívó dohányossal egy otthonban élő nemdohányzó személy három szál cigarettának megfelelő dohányfüstöt lélegez be naponta. A dohányzó mellett, le nem húzott ablakú gépkocsiban ülve a passzív dohányos egy óra alatt három szál cigarettányi füstöt szív be. Ha egy zárt helyiségben egyszerre többen is dohányoznak, a nemdohányzó személy által belélegzett füst mennyisége hatványozódik. Még szabad téren is egy szál cigarettányi füstöt szív be három óra alatt az a nemdohányzó, aki folyamatosan dohányzó személy közelében tartózkodik.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint Földünkön a dohányzás évente 8 millió ember halálát okozza, ebből hozzávetőlegesen 1 millió haláleset a passzív dohányzás miatt fordul elő.
A dohányfüst nem csak kellemetlen és zavaró lehet a passzív dohányzást elszenvedő személy számára, hanem károsíthatja az egészségét is. Azonnali hatásként fejfájás, könnyezés, orrnyálkahártya irritáció, köhögés és hányinger jelentkezhet.
Azok esetében, akik rendszeresen másodlagos dohányfüstöt lélegeznek be, kétszer magasabb a tüdőrák kialakulásának kockázata azokhoz a nemdohányzókhoz képest, akik nem lélegeznek be másodlagos dohányfüstöt. A dohányfüst belélegzése számos más betegséget is okozhat, például elősegítheti a szív- és érrendszeri betegségek és a légzőszervi megbetegedések kialakulását, kedvezőtlenül befolyásolhatja bizonyos betegségek lefolyását is.
A másodlagos dohányfüstöt tartósan belélegző várandós anyákat az átlagosnál nagyobb mértékben fenyegeti a koraszülés veszélye, továbbá kisebb születési súlyú gyermekeknek adhatnak életet, mint a passzív dohányzásnak nem kitett várandósok. A passzív dohányzás megnöveli a hirtelen csecsemőhalál kockázatát is.
A dohányzó szülőkkel élő gyermekek fokozottan veszélyeztetettek az asztma, az allergiás rhinitis, a tüdőgyulladás, a felső légúti fertőzések, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából.
A dohányosok úgy védhetik meg leghatékonyabban hozzátartozóikat és a környezetüket a másodlagos dohányfüst ártalmaitól, ha leszoknak a dohányzásról, illetve, ha nem dohányoznak az otthonukban, autójukban, és környezetükben.
Hazánkban törvény rendelkezik arról, hogy a dohánytermékek elsősorban nyilvános helyeken történő fogyasztásának szabályozásával védelmet kell nyújtani a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek részére a passzív dohányzás káros hatásaival szemben.
Forrás:
Országos Korányi Pulmonológiai Intézet
https://egeszsegvonal.gov.hu/p-q/726-passziv-dohanyzas.html
