Sportoljunk tudatosan a nyári hőségben!

A nyár kiváló lehetőséget kínál a szabadban végzett testmozgásra, a hosszabb nappalok és a jó idő szinte csábítanak a sportolásra. Az extrém meleg azonban fokozott terhelést jelent a szervezet számára, ezért a szabadtéri edzéseket érdemes tudatosan és kellő körültekintéssel megtervezni.

A kánikulában a test hőleadása nehezített, a közvetlen napsugárzás pedig jelentősen növeli a kiszáradás és a hőguta kockázatát. Hogy a nyári sportolás ne csak élvezetes, hanem biztonságos is legyen, az első és legfontosabb alapszabály a megfelelő időpont kiválasztása. A legnagyobb hőségben, délelőtt 11 és délután 16 óra között lehetőség szerint kerüljük az intenzív testmozgást, hiszen ekkor a legmagasabb a hőterhelés és a leégés veszélye.

Az edzéseket érdemes a kora reggeli órákra – reggel 6 és 9 óra közé –, vagy a késő esti időszakra időzíteni, amikor a levegő már lehűlt. Ilyenkor a szervezet is könnyebben birkózik meg a fizikai terheléssel

– hívta fel a figyelmet Rudasitsné Szöllősi Anita, a Soproni Gyógyközpont csoportvezető gyógytornásza.

A nyári időszakban a folyadékpótlás kiemelt jelentőséggel bír. Nem érdemes megvárni, amíg szomjasak leszünk, hiszen az már a szervezet, vészjelzése, ekkor szervezetünk már enyhén dehidrált állapotban lehet. Már a mozgás megkezdése előtt szükséges gondoskodni a megfelelő hidratáltságról, a sportolás közbeni fokozott izzadás miatt pedig a víz mellett az ásványi anyagok és elektrolitok pótlására is ügyelni kell. A folyadékvesztést fokozó alkoholos és koffeintartalmú italok fogyasztása azonban ebben az időszakban kifejezetten kerülendő. A sportoláshoz válasszunk jól szellőző, a nedvességet elvezető öltözetet, a fejünket védjük sapkával a tűző naptól, bőrünk és szemünk épségére pedig megfelelő fényvédő krémmel, illetve jó minőségű napszemüveggel vigyázzunk.

A nyári szabadság idején sokan hajlamosak túlvállalni magukat. A szakember hangsúlyozta a fokozatosság elvét: semmiképpen ne akarjuk a nyaralás két hete alatt bepótolni az év közben elmaradt mozgást. A hirtelen jött, nagy intenzitású terhelés nemcsak a sérülések kockázatát növeli, hanem a kánikula veszélyeinek is jobban kiteszi a szervezetet. Fontos továbbá, hogy bár a melegben az izmaink lazábbnak tűnhetnek, a sportolás előtti alapos bemelegítést, valamint a mozgást követő levezetést és nyújtást nem szabad elhagyni.

A testünk jelzéseit minden esetben komolyan kell venni. Azonnal meg kell szakítani a tevékenységet, és hűvös, árnyékos helyre kell húzódni, ha az alábbi, hőkimerülésre vagy hőgutára utaló tüneteket tapasztaljuk:

Szédülés, látászavarok
Fejfájás, hirtelen zavartság
Hidegrázás és hányinger
Hirtelen fellépő, indokolatlan gyengeség vagy légszomj

A krónikus betegeknek – különösen a szív- és érrendszeri problémákkal, magas vérnyomással, légzőszervi panaszokkal vagy cukorbetegséggel küzdőknek – még nagyobb odafigyelésre van szükségük. Bizonyos rendszeresen szedett gyógyszerek hatását, felszívódását a hőség és a fokozott izzadás módosíthatja, egyes készítmények szedése mellett pedig a közvetlen napfény is kerülendő. Esetükben elengedhetetlen a kezelőorvossal való előzetes konzultáció.

– hívta fel a figyelmet Rudasitsné Szöllősi Anita. 

A nyár elválaszthatatlan része a strandolás és a vízi sportok, amelyek azonban szintén hordoznak magukban kockázatokat. Ismeretlen, sekély vizű helyeken szigorúan tilos fejest ugrani, ezzel súlyos gerincsérüléseket előzhetünk meg. Nyílt vízen ne ússzunk egyedül, és folyamatosan figyeljünk a társainkra. Az egyik legfontosabb alapszabály pedig, hogy felhevült testtel ne menjünk hirtelen a vízbe, a nagy hőmérséklet-különbség ugyanis keringés-összeomláshoz vezethet – tette hozzá a csoportvezető gyógytornász.