A méhnyakrák megelőzhető: a szűrés és a védőoltás életet menthet
Január harmadik hete az európai méhnyakrák megelőzési hét. Célja, hogy felhívja a figyelmet a betegség megelőzési lehetőségeire, valamint a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságára.
Magyarországon évente még mindig mintegy 1200 új méhnyakrákos esetet regisztrálnak, és 400-450 nő életét követeli a daganatos megbetegedés.
Ma már tudományosan bizonyított, hogy a HPV-vírusfertőzés és a méhnyakrák kialakulása között összefüggés van, a daganat kifejlődéséért az úgynevezett magas kockázatú HPV-vírustörzsek felelősek. Egy rendkívül gyakori, szexuális úton terjedő fertőzésről van szó, amellyel élete során szinte mindenki találkozik. A megfertőződés azonban nem jelent egyenes utat a megbetegedéshez, a legtöbb esetben az immunrendszer leküzdi a vírust. A populáció 5-10 százalékában azonban a fertőzés tartóssá válik, a vírus beépül a DNS-be, átalakítja a sejtek normális működését és daganatos elváltozást okoz. Ez a folyamat lassú, mintegy 10-15 évet vesz igénybe, így egy tág időkeret áll rendelkezésre a rákmegelőző állapotok kiszűrésére. – részletezte a betegség hátterét Dr. Peitl Szilárd, a Soproni Gyógyközpont Szülészet-Nőgyógyászati Összevont Osztályának osztályvezető főorvosa.
A prevenció két pilléren nyugszik: az elsődleges (primer) prevenciót a védőoltások, a másodlagos (szekunder) prevenciót pedig a rendszeres szűrővizsgálatok jelentik.
Magyarországon 2020-tól a korábbiaknál még előnyösebb, 9 komponensű védőoltás áll rendelkezésre, ami gyakorlatilag 97-98 százalékos védettséget ad a legagresszívebb vírustörzsekkel szemben. Ma már a 12. életévüket betöltött fiúk részére is igényelhető térítésmentesen a vakcina. Esetükben is fontos a megelőzés, hiszen a humán papilloma vírus nemcsak méhnyakrákot, hanem száj-, garat- és végbéltáji daganatokat is okozhat.
A másodlagos prevenciót jelentő méhnyakszűrés módszerét Georgios Papanikolaou dolgozta ki még 1928-ban. A vizsgálat során cervikális citológiai mintavétel történik a méhnyak külső és belső felszínéről, amelyet patológus szakemberek mikroszkóp alatt vizsgálnak meg az esetleges elváltozások után kutatva. – tette hozzá a szakember.
A szűrés során talált elváltozások szerencsére nem minden esetben igényelnek azonnali műtéti beavatkozást. A diagnózis pontosítását ma már modern kiegészítő vizsgálatok, például HPV-tipizálás és speciális biomarker tesztek is segítik, melyekkel pontosan meghatározható az elváltozás stádiuma. Amennyiben már kialakult rosszindulatú daganatról van szó, az elsődleges megoldást a műtét jelenti.
A rendszeres szűréssel és a védőoltással a méhnyakrák az egyik legjobban megelőzhető daganatos betegség, ezért a szakemberek minden nőt a vizsgálatokon való aktív részvételre buzdítanak. – hívta fel a figyelmet Dr. Peitl Szilárd.