A digitális világ útvesztője: a túlzott képernyőhasználat

A mai információs társadalomban a digitális eszközök alkalmazása a mindennapjaink részévé vált. A túlzott képernyőhasználatnak azonban negatív egészségügyi hatásai is lehetnek, különösen a még éretlen idegrendszerű gyermekek esetében.

A képernyő előtt töltött idő növekedése egy modern kori kihívás, hiszen a felhasználók észrevétlenül is a digitális ingerek rabjaivá válhatnak. Dr. Bodnár Mária, a Soproni Gyógyközpont Pszichiátriai Osztályának osztályvezető főorvosa hangsúlyozza: a gyermekek esetében a legfontosabb alapelv, hogy minél kisebbek, annál kevesebb képernyőidő javasolt számukra.

- A legkisebbek idegrendszere még éretlen, ezért nem rendelkezik megfelelő szűrőfunkcióval. A gyerekek ebből adódóan nem a digitális tartalom lényegét fogják fel, hanem az egymást követő gyors vágóképek és villódzások ingerlik túl a fejlődésben lévő idegrendszerüket, ami hosszú távon komoly nehézségeket, függőséget és viselkedészavarokat okozhat.

A szakember felhívja a figyelmet a hivatalos ajánlásokra, amelyek világos határokat jelölnek ki a képernyőhasználatban:

• 7 éves kor alatt: hivatalosan egyáltalán nem javasolt a képernyőhasználat.
• 7 és 10 éves kor között: a napi maximális időkorlát legfeljebb fél óra lehet, amibe minden képernyő – a televízió, a telefon, az okoseszközök és a számítógép – használata is beletartozik.
• Nagyobb gyermekeknél: napi maximum másfél óra az a mennyiség, ami még megengedhető és elviselhető az idegrendszer számára.

Ha a gyerekek ezeket az időtartamokat jelentősen túllépik – például napi 5-6 óra képernyőhasználattal, vagy a TikTokhoz és a Reelshez videókhoz hasonló, gyors tartalmak fogyasztásával –, az folyamatos "bombázásnak" teszi ki az idegrendszert. A túlzott ingerhatás felborítja az idegrendszeri ingerület átvivő anyagok egyensúlyát, és egy folyamatos ingerkereső viselkedést alakít ki. A felhasználók egyre többször és egyre több képernyőidőre vágynak, miközben a valóságérzékelésük eltűnik.

– hívta fel a figyelmet Dr. Bodnár Mária.

Bár a felnőttek érett idegrendszerrel rendelkeznek, a probléma őket is fokozottan érinti. Náluk a folyamatos görgetés és a játékok a dopaminrendszert bombázzák, a képernyőhasználat örömforrássá válik és ugyanolyan függőséget alakít ki, mint az élvezeti szerek. Az ingerkereső viselkedés miatt a felnőttek pihenőfunkciói és emberi kapcsolatai súlyosan sérülhetnek. A személyes kapcsolatok elszegényedése a 16-18 éves korosztály körében is megfigyelhető, akik a személyes (face-to-face) találkozások helyett már szinte kizárólag a képernyőn keresztül tartják egymással a kapcsolatot. Ez a fajta kommunikáció egy kétdimenziós, a valódi reakciókat és a fizikai távolságokat nélkülöző, torz érzékelési mintává válik. – részletezte a szakember.