Egészségünk őre: az immunrendszer

Április 29. az immunológia világnapja, melynek célja felhívni a lakosság figyelmét az immunrendszer egészséges működésének fontosságára, valamint megbetegedésének megelőzésére.

Az immunrendszer a szervezetben lejátszódó védekező folyamatokért felelős. Alapfeladata, hogy különbséget tegyen a saját és az idegen, veszélyes struktúrák között, és a testidegen elemeket – kórokozókat, daganatokat – elpusztítva megvédje a szervezetet.

Ebben az igen összetett folyamatban felismerő, információt továbbító és végrehajtó funkciókat lát el. Az immunitás kifejezés a latin ’immunitas’ (magyarul: mentesség) szóból származik, és a fertőző betegségekkel szembeni veleszületett vagy szerzett védettséget jelenti.

Az immunrendszer elemei

Az immunrendszer saját keringéssel rendelkezik, melyet a nyirokerek látnak el, elérve a test minden szervét. A nyirokerek hálózatot alkotnak, amelynek egyes csomópontjain helyezkednek el azok a szervek – a nyirokcsomók, mandulák, csontvelő, lép, máj, tüdő, csecsemőmirigy (tímusz), féregnyúlvány és a belek –, ahonnan az immunrendszer „riadója” esetén a nyirokrendszer fő sejtjei, az ún. limfociták elindulnak a szervezetet veszélyeztető betolakodó elpusztítására. Legnagyobb szervrendszerünk a bőr, védőburokként akadályozza meg a külső anyagok bejutását.
Fehérvérsejtek

Az immunrendszer fő sejtjei a fehérvérsejtek. Közéjük tartoznak többek között a nagyméretű mikrobákat, antigéneket és más anyagokat bekebelező, egymással gyakran együttműködő makrofágok, dendritikus sejtek és neutrofilek. Ezeknél kisebb méretű, igen fontos fehérvérsejtek az antitesteket (ellenanyag) termelő B-limfociták, a saját és a nem saját sejteket megkülönböztető T-limfociták és a természetes ölősejtek (natural killer, NK), amelyek készen állnak a sejtek elpusztítására. A felnőtt szervezetben körülbelül 1012 számú – egy felnőtt ember testsúlyának mintegy 2 százalékát kitevő – limfocita található.

Antitestek

A B-limfocita nevű fehérvérsejtek speciális fehérjéket – antitesteket – termelnek, amelyek az immunválaszt kiváltó bármely molekulával (antigénnel) kölcsönhatásba lépnek.

Komplementrendszer

A ’komplement’ szó az immunrendszer vonatkozásában azt jelenti, hogy a vérben és a különbző testnedvekben olyan molekulák vannak jelen, amelyek szükség esetén láncreakcióban mozgósítják egymást. A komplementrendszerbe számos fehérje tartozik, amelyek képesek egymást aktiválni vagy épp gátolni, mintegy láncreakciót kialakítva. A komplementfehérjék az immunválasz szabályozásának fontos szereplői: képesek a célsejt vagy éppen a mikrobák elpusztítására, segítenek a gyulladás kialakításában, illetve fokozzák a mikrobák bekebelezését a falósejtek által.

Citokinek

A citokinek az immunrendszer sejtjei és más sejtek által is termelt molekulák, az immunrendszer hírvivői. Részt vesznek a természetes és az adaptív immunitásban, a gyulladásos folyamatokban, szabályozzák a limfociták aktivációját és mozgását, hatnak az immunsejtek érésére.

Az immunrendszer működése

Az immunrendszer működése egyrészt veleszületett, másrészt szerzett védekező mechanizmusokon alapul. Az első vonalbeli védekezés a természetes, veleszületett rendszer, amelynek feladata, hogy képes felismerni a kórokozókon megjelenő molekuláris mintázatokat, és gyors választ indítani ellenük. Csak ezt követően, néhány nap elteltével aktiválódik a szerzett (adaptív) immunrendszer, amely mindazon antigének felismerését megtanulja, amelyekkel az ember élete során találkozik. Ezek emlékképét megőrizve képes arra, hogy amikor másodszor találkozik ilyenfajta antigénekkel, gyors, erős és specifikus választ indítson ellene. Az adaptív immunrendszer e képességén alapulnak a védőoltások is.

Ez a kétfajta – a veleszületett és szerzett – immunrendszer egymással együttműködve és egymást kiegészítve látja el a szervezet hatékony védelmét a betolakodó kórokozókkal szemben.

Az immunrendszer nem csak a kórokozókat, hanem a rákos sejteket is képes elpusztítani. A daganatok 99 százalékát megsemmisíti, mielőtt még kifejlődnének. Amikor egy sejt daganatossá válik, az immunrendszer számára addig ismeretlen antigének jelennek meg a felszínén. Ha a T-limfociták képesek felismerni a tumorsejt felszínén található antigént, az immunrendszer megindítja a hadviselést ellene.

Forrás: www.egeszsegvonal.gov.hu