Egy sokszínű állapot: az autizmus
Az április 2-i autizmus világnap célja a spektrumzavarral kapcsolatos társadalmi ismeretek terjesztése. A „kék nap” felhívja a figyelmet az érintettek korai szűrésére és a komplex terápia fontosságára, valamint az autizmussal élők és családjaik támogatására.
Az egészségügyi statisztikákban egyre emelkedik azoknak a száma, akik az autizmus spektrumzavar valamely szintjén élik az életüket. Napjainkban a gyermekek 3-4 százaléka érintett az idegrendszer fejlődési zavar valamely formájában.
Az autizmus megjelenési módjaitól függően széles spektrumon mozog. A legsúlyosabb állapotú gyerekekre jellemző, hogy az intellektusukkal is probléma van (például nem tudnak beszélni, saját világukba bezárva élnek, szociális interakcióik hiányoznak), emiatt egész életükben támogatásra szorulnak. A spektrumzavar enyhébb eseteiben az autisták teljesen önállóan élnek, akár magasabb funkciókat is betöltenek, csak kicsit „mások”, mint az átlagember. A skála két végpontja között különböző súlyossági fokozatok léteznek. – részletezte Csanálosi Dóra, a Soproni Gyógyközpont gyermekpszichiátere, majd hozzátette:
„Mindenképpen fontos hangsúlyozni, hogy az autizmust nem a „rossz nevelés” okozza, nem az érintett család hibája. A kiváltó tényezőkről ma még keveset tudunk, pontos okát nem ismerjük. Annyi bizonyos, hogy kialakulásában genetikai hajlam és környezeti tényezők is szerepet játszhatnak. Amelyik családban már előfordult, ott jóval nagyobb eséllyel jelentkezik ismét.”
Az autizmus spektrumzavar figyelmeztető tüneteire rátérve a szakember elmondta: már egészen kicsi gyermekkorban is vannak árulkodó jelek. Figyelmeztető lehet, ha a pici baba nem veszi fel a szemkontaktust, még 6-8 hónapos korban sem mosolyog vissza, nem néz a szemünkbe. A beszédfejlődés elmaradása is megfigyelhető. Az autista gyerekeknél babakorban nagyon csekély a gőgicsélés vagy egyáltalán nincs. Míg egy egészséges kisgyereknél kétéves korban már nagyjából 50 szó a szókincs, addig az autista gyermekeknél ez általában hiányzik. A spektrumzavar alacsonyabb fokán a gyerekek fejlesztéssel szépen megtanulnak beszélni, súlyosabb esetben azonban életük végéig sem. Autistáknál ugyancsak megfigyelhető a szociális interakciók hiánya, a gesztusnyelv eltérése is. Esetükben tipikus viselkedésmód a rugalmatlanság és a görcsös ragaszkodás például szokásokhoz, tárgyakhoz, útvonalakhoz, személyekhez. – tette hozzá Dr. Csanálosi Dóra.
A szűrési lehetőségekre rátérve elmondta, hogy autizmus gyanúja esetén a szülők felkereshetik a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat soproni korai fejlesztő központját. Itt egy komplex team: gyógypedagógusok, logopédusok, mozgásterapeuták mérik fel a gyerekek állapotát. Ha bennük felmerül az autizmus gyanúja, az érintettet elküldik a kórház Ifjúságpszichiátriai részlegére, gyermekpszichiátriai vizsgálatra.
Az autizmus-diagnózis felállítása komoly szakértelmet és speciális eszközöket igényel. Nagyjából egy éve a Soproni Gyógyközpontban is elérhető az ADOS (Autizmus Diagnosztikus Obszervációs Séma) vizsgálat az intézmény képzett gyógypedagógusának vezetésével.
Rengeteg terápiás lehetőség is létezik (például mozgásos feladatok, szenzoros fejlesztések, hidro- vagy állatasszisztált terápia, gyógypedagógiai módszerek stb.) Fontos, hogy minél hamarabb diagnosztizálják az állapotot és elinduljon a komplex fejlesztés, amivel nagyon szép eredményeket lehet elérni az enyhébb autisztikus jeleknél. – összegezte a szakember.
