Elkezdődött az antimikrobiális tudatosság hete
A november 18-i Európai Antibiotikum Nappal elkezdődött az antimikrobiális tudatosság hete, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a gyógyszereknek ellenálló kórokozók növekvő veszélyeire és a felelős antibiotikum-használatra.
A rezisztens kórokozók ugyan szabad szemmel nem láthatók, hatásuk nagyon is valós: egyre több fertőzés válik nehezebben kezelhetővé. A WHO idei üzenete is erre figyelmeztet: „Egészség mindenkinek – kezeket össze az antimikrobiális rezisztencia ellen!”
Miért veszélyesek a rezisztens kórokozók?
Antimikrobiális rezisztencia (AMR) akkor alakul ki, amikor a baktériumok, vírusok vagy gombák ellenállóvá válnak a kezelésükre szolgáló gyógyszerekkel szemben. Ennek következtében a fertőzések nehezebben kezelhetők és hosszabb lefolyásúak lehetnek, esetenként életveszélyes állapotokat is előidézhetnek. Az ECDC (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) adatai szerint Európában évente több tízezer ember hal meg olyan kórokozók miatt, amelyekre már nem hatnak a hagyományos antibiotikumok.
„A rezisztens kórokozók terjedésében kiemelt szerepet játszik az antibiotikumok túlzott vagy helytelen alkalmazása. Az antimikrobiális gyógyszerek csak akkor segítenek, ha valóban indokolt a használatuk, és pontosan az orvos előírásai szerint alkalmazzuk őket.” – világított rá Dr. Bodnár Judit, a Soproni Gyógyközpont Higiénés Osztályának osztályvezető főorvosa.
Globális probléma – közös felelősség
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évek óta kiemelten foglalkozik a rezisztens kórokozók terjedésével. Az AMR már most akkora terhet ró az egészségügyi rendszerekre, mint az influenza, a tuberkulózis és a HIV/AIDS kezelése együttvéve. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy az új antibiotikumok száma jóval lassabban nő, mint ahogy a kórokozók alkalmazkodnak a jelenleg alkalmazott gyógyszerekhez. – hangsúlyozta a szakember.
Az antimikrobiális rezisztencia oka lehet az állategészségügy, mezőgazdaság is, ugyanis a mikroorganizmusok minden ágazatban és azok között is terjedhetnek, ezért elengedhetetlen az összefogás és az „Egy egészség” szemlélet alkalmazása.
Az egyéni felelősség szerepe
Dr. Bodnár Judit főorvos szerint az első és legfontosabb lépés az antibiotikumok tudatos használata.
Ez magában foglalja, hogy:
• antibiotikumot csak orvosi utasításra szedjünk,
• a kezelést a kijelölt ideig folytassuk,
• ne használjunk fel korábbról megmaradt készítményeket,
• ne adjuk tovább a gyógyszert másnak.
A rezisztencia megelőzésének másik pillére a higiénés szabályok következetes betartása, legyen szó akár az egészségügyi intézményekről, akár az otthoni környezetről.
A betegekért – közösen
Bár az antimikrobiális rezisztencia sokszor láthatatlan jelenség, minden érintett beteg története valós. A megfelelő terápia kiválasztásához pontos diagnosztika, következetes infekciókontroll és felelős betegmagatartás szükséges.
Ahogy Dr. Bodnár Judit fogalmaz: „A rezisztens baktériumok ellen valóban csak együtt tudunk fellépni – szakemberek, betegek és a társadalom egésze. Az egyik legelemibb, amit tehetünk a megelőzés érdekében, az a gyakori kézmosás”
Az Európai Antibiotikum Nap minden évben emlékeztet arra, hogy a helyes döntések ma a holnap egészségét védik. Az AMR elleni küzdelem nemcsak szakmai, hanem közös társadalmi felelősség is.
