Ma van az alvás világnapja

A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hozzájárul testi-lelki egészségünk megőrzéséhez. A pihentető alvás javítja a teljesítőképességet, a kognitív funkciókat és az immunrendszer működését is.

Az alvászavar mára az egyik legelterjedtebb civilizációs betegséggé vált, a lakosság akár 30 százalékát is érintheti valamilyen formában.

„Az alvás egy rendkívül fontos élettani jelenség, amely szerepet játszik a szervezet szabályozó egyensúlyának fenntartásában. Hat a kognitív funkciókra, segíti az agy regenerációját, és fontos szerepe van a tanulásban is. Vannak az alvásnak olyan fázisai, amikor a nappal megszerzett információkat feldolgozzuk és raktározzuk. Nem véletlen, hogy életünk közel egyharmadát alvással töltjük.” – fejtette ki Dr. Hajas Árpád, a Soproni Gyógyközpont Neurológiai–Stroke Osztályának osztályvezető főorvosa.

A tartós kialvatlanság pszichés, hormonális, idegrendszeri, valamint szív- és érrendszeri betegségek kiváltója lehet, illetve ronthatja a már meglévő kórképeket is.

Az egyéni alvásigény az életkor előrehaladtával folyamatosan változik. Míg az újszülöttek a nap jelentős részét alvással töltik, addig egy felnőttnek naponta átlagosan 6–7 óra pihentető alvásra van szüksége. Időskorban pedig 5–6 órára csökkenhet a minimális alvásszükséglet.

Az alvászavarok a tünetek alapján könnyen felismerhetők. Figyelmeztető jel lehet a fáradtság ellenére is nehéz elalvás, az éjszakai gyakori felébredés vagy a nehéz visszaalvás, a napközbeni elbóbiskolás, a teljesítményromlás és a koncentrációs zavarok. Szintén tünet lehet az alvás közbeni légzéskimaradás (alvási apnoe), valamint a szorongás vagy az ingerlékenység.

Minden olyan hatás, amely széttördeli az alvási fázisokat vagy rontja az alvás minőségét, az egyéb élettani funkcióinkat is negatívan befolyásolja – hívta fel a figyelmet a szakember.

A pihentető alvás érdekében magunk is sokat tehetünk. Fontos a kényelmes ágy, a sötét, nyugodt környezet és a zavaró tényezők kizárása (pl. telefon, tablet, újság, fényhatás, TV). Sokat segíthet a rendszeres napirend kialakítása, a stresszcsökkentő technikák elsajátítása, az élénkítőszerek (kávé, tea) elalvás előtti mellőzése és a rendszeres testmozgás.

Amennyiben az álmatlanság 3–6 hónapon túl is fennáll, és befolyásolja a nappali teljesítőképességet, illetve testi vagy lelki tüneteket okoz, érdemes felkeresni a háziorvost, aki a panasz jellegétől függően további szakorvosi kivizsgálásra irányíthatja a beteget.